Bár az irányító volt a fő téma a Pittsburgh első Roethlisberger-mentes minicampjén, de a jövőben inkább a támadófal kerülhet a középpontba. Mert tulajdonképpen mindegy, hogy Byron Leftwich vagy Dennis Dixon veszi kezébe a karmesteri pálcát, az alapvetően passzoló Steelers 2010. első hat meccsén biztosan átvált futó üzemmódba.
Már a tavalyi szezon végeztével, amikor a Pittsburgh bajnokként nem jutott rájátszásba, kiadta az ukázt Art Rooney II klubelnök Mike Tomlin főedző részére, hogy újra kellene hangolni a gárda játékát. Mintha Rooney a jövőbe látott volna, hiszen Big Ben hiánya újfent ráirányította a figyelmet a változás szükségességére. Chris Kemoeatu, az együttes left guardja ezzel kapcsolatosan mindenkit megnyugtatott: „A Steelers mindig híres volt arról, hogy a frontvonalban erősek vagyunk, és képesek vagyunk jó futójátékra.”
Azért a csapat passzjátékra épülését jól mutatja, hogy 2009-ben a Pittsburgh csak a liga 19. legjobb futóegységét tudhatta magáénak, meccsenkénti 112,1 yardos teljesítménnyel. Bár ez némi előrelépést mutatott a 2008-as, egyébként bajnoki címmel záruló idény után, de még mindig kevés volt ahhoz az egyensúlyhoz, amely a védelmeket képes távol tartani a sackre erősen hajlamos Big Bentől. Max Starks (LT) ki is emeli ezzel összefüggésben, hogy ugyan Rashard Mendenhall (RB) tavaly 1.108 yardot futott, de ez az önmagában remek teljesítmény is elsikkadt a passzjáték oltárán.
Justin Hartwig center is csak ismételni tudja az előtte megszólalók véleményét: „Totálisan passzorientált támadóegység voltunk. Amikor futást hívtunk, gyakran azzal szembesülhettünk, hogy a védők kivettek egy embert a falból, és a helyét egy defensive backkel tömték be. Nem éreztem, hogy a futásokkal is komolyan operálnánk. Holott szerintem a futójátékunk számára a határ a csillagos ég. Minél több lehetőséget kapunk, annál többször választhatunk futójátékokat.”
Az egyoldalú játék természetesen ki is termelt két 1.000 fölötti elkapót, Hines Wardot és az azóta már a Jetshez távozó Santonio Holmes-t. Mendenhall mögött viszont nem volt értékelhető csereember, és a Steelers igen gyengén muzsikált a kevés yardos futások alkalmával. Azért minden bizonnyal Pittsburgh-ben is látták a probléma gyökerét, mivel a gyenge right guard és az erőfutó posztra egy első és egy hatodik körös draftjogot költöttek, és immár a keretben tudhatják Maurkice Pouncey-t és Jonathan Dwyert.
Starks bevallotta, a támadófalat sem jogtalanul éri a kritika, mivel a hibás kommunikáció miatt a blitzek gyakran középről érték az irányítót. Azonban elmondása szerint a hibákat ki fogják javítani, és ütőképes pass protectionnel érkeznek majd az új szezonba. A Steelers-nél 2009-ben az ún. „négyperces támadások” terén is mutatkoztak hiányosságok, pedig ez a találkozók végén különösen hatékony eszköz volt a támadók egyik legnagyobb fegyvere.
És bár valamennyien követtek el hibákat az elmúlt idényben, a játékosok egyet biztosan leszögeztek, a Steelers törölni fogja a gyenge szezon emlékeit, és nagy elánnal néz szembe az új évad kihívásaival.
(A cikk a profootballmagazin.hu oldalon is megjelenik.)
Forrás: msn.foxsports.com
